|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 34 találat | lapozás: 1-30 | 31-34 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Jung János 1992. március 4.Az erdélyi magyar orvosok három szervezete /Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztálya elnöke dr. Puskás György, a Keresztény Orvosok Szövetsége elnöke dr. Bocskay István és a Bolyai Társaság marosvásárhelyi szervezete elnöke dr. Jung János./ együttműködést határozott el. Az erdélyi magyar orvosok vállalják a magyar nyelvű orvosképzés megindítását. Felhívást adtak ki, kérve az anyanemzet és a humanitárius szervezetek segítségét. Azt javasolják, hogy a támogatás a felsorolt három szervezeten keresztül történjen meg. /Erdélyi magyar orvosok felhívása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./1992. április 15.A Bolyai Társaság elsődleges célja a Bolyai Tudományegyetem visszaállítása, emellett ez a társaság állította össze a magyarországi egyetemekre javasoltak listáját. 1991-ben összesen 1079 romániai magyar fiatal jutott be magyarországi egyetemekre, ezenkívül 1050-en romániai főiskolákra. Ez az út nem járható a jövőben: a Magyarországon tanuló hallgatók nem térnek vissza Erdélybe, nyilatkozta dr. Jung János, a Bolyai Társaság egyik alelnöke. /Ábrám Zoltán: Megújul a Bolyai Társaság. = Ring (Budapest), ápr. 15./1995. március 4.Az addigi elnökség lemondása után márc. 4-én Kolozsváron a Bolyai Társaság beszámoló és tisztújító közgyűlésén megválasztották az új vezetőséget. Elnök: Horváth Andor egyetemi adjunktus, alelnökök: Kerekes László műegyetemi tanár, Jung János /Marosvásárhely, Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem/, titkárok: Dezső Gábor és Gyéresi Árpád, egyetemi tanárok. Balázs Sándor korábbi elnök visszavonulását így indokolta: "A Bolyai Társaság válsághelyzetbe került. Az elnök erélytelen és alkalmatlan volt arra, hogy a belső és külső konfliktushelyzetet megoldja." Több figyelmet érdemel a tanulók szociális helyzete, hangzott el a közgyűlésen. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./1995. szeptember 2.Mintegy tizenötezren gyűltek össze szept. 2-án Székelyudvarhely főterén az anyanyelvű oktatás védelmében szervezett, az új tanügyi törvény diszkriminációs rendelkezései elleni tiltakozó nagygyűlésen. A fórumon részt vettek az RMDSZ vezetői, parlamenti képviselői és szenátorai, a társadalmi szervezetek, a történelmi magyar egyházak, az erdélyi falvak és városok küldöttei. A fórumot dr. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere nyitotta meg, majd Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet, utána Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, dr. Jung János a Bolyai Társaság képviseletében, Ráduly Róbert, a Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ elnöke és dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek szólt az egybegyűltekhez. A résztvevők kiáltványt fogadtak el. Nemes Levente Illyés Gyula Koszorú és Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című versét szavalta el. A gyűlés a himnusszal és a székely himnusszal zárult. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 4./ "Magyarnak lenni, ezt a természetes adottságot vállalni feladatvállalást is jelent ma ebben az országban, ahol itthon vagyunk, de ahol sokan nem akarják, hogy itthon legyünk" - mondotta beszédében Markó Béla. Dr. Jakubinyi György az anyanyelvápolás létfontosságát ecsetelte, a magyar nyelven történő tanulás, imádkozás, művelődés nemzetmegtartó erejét. A magyar történelmi egyházak részéről megáldotta a nagygyűlést dr. Erdő János, az erdélyi unitárius egyház püspöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Mózes Árpád, a zsinatpresbiteri evangélikus egyház püspöke, Antal Zoltán református esperes, Csernák Béla püspök-helyettes Tőkés László püspök nevében mondott áldást. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), szept. 7-13./1998. augusztus 22.Az RMDSZ oktatási főosztályának székhelyén, Kolozsváron tartotta aug. 11-én munkamegbeszélését a Felsőoktatási Tanács az önálló magyar egyetem újraindításával kapcsolatos kérdésekről, ugyanakkor javaslatokat dolgoztak ki az egyetem létrehozását előkészítő kormánybizottság számára. A tanács munkájáról Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke számolt be az Udvarhelyi Híradóban. A Felsőoktatási Tanács tagjai: Szilágyi Pál a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, Tonk Sándor egyetemi tanár, Horváth Andor egyetemi tanár, a Bolyai Társaság elnöke, dr. Jung János a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet képviselője, Geréb Zsolt, a teológiai intézetek képviselője, Pusztai Kálmán, a kolozsvári Műszaki Intézet professzora, Kovács Béla /Sulyok István Református Főiskola/, Jakab Sámuel, a kihelyezett tagozatok képviselője/. A stratégia egyértelmű, a cél az önálló magyar egyetem. Az önálló magyar egyetemen tíz kar fog működni: természettudomány és matematika, bölcsészkar, jog-, közgazdaság- és politikatudományok, református teológia, római katolikus teológia, művészeti, zeneművészeti, műszaki tudományok, mezőgazdasági tudományok, orvosi és gyógyszerészeti kar. /Ismét lesz magyar egyetem! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22-23., az Udvarhelyi Híradó nyomán/1998. augusztus 29.Tokay György kisebbségi miniszter elmondta, hogy szept. 1-én tartja első ülését magyar nyelvű állami egyetem létrehozásának módozatait tanulmányozó bizottság. A kormány aug. 27-i ülésén a rendelkezésére álló költségvetési tartalékalapból 500 millió lejt hagyott jóvá a bizottság működésének pénzügyi fedezetére. A bizottság konszenzusos alapon próbál kidolgozni egy tervezetet. A bizottság 12 tagjából hat magyar, hat román. Az elnök Tokay György, a további magyar tagok: Kötő József oktatási államtitkár, Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, Horváth Andor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, Pusztai Kálmán, a kolozsvári műszaki egyetem tanára, Jung János, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem /Marosvásárhely/ tanára. /Tokay György az állami magyar egyetem ügyében illetékes bizottságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30./1999. május 8.Máj. 8-án Kolozsváron tartotta a Bolyai Társaság (BT) tisztújító közgyűlését. Jelentésében Horváth Andor docens, leköszönő elnök kijelentette: a BT tevékenysége, erőfeszítése akkor sem volt hiábavaló, ha az elmúlt időszakban a magyar egyetem nem született meg. Megállapította, hogy az oktatási törvény módosítása elkezdődött, ám mind a mai napig nem zárult le, ennek egyik oka az volt, hogy a román koalíciós partnerek "bőségesen átvették" a nacionalista ellenzék magyarellenes retorikáját, és "készségesen az RMDSZ indítványai ellen szavaztak". A kilátásba helyezett Petőfi-Schiller Egyetem pedig olyan pótmegoldás, amely nem fedi a BT által maga elé tűzött célt. Horváth Andor úgy látta, hogy a BT munkájába hangsúlyosabban kell bevonni a fiatal egyetemi oktatókat. Horváth Andor felolvasta azt a két levelet, amelyet a BT az RMDSZ csíkszeredai kongresszusához, illetve Andrei Marga tanügyminiszterhez intéz. Az előbbiben a BT sérelmezte, hogy a koalíció tagjaként az RMDSZ nem vitte előre az önálló magyar egyetem ügyét. A tanügyminiszterhez intézett levélben a társaság kijelentette, hogy kitart az önálló magyar egyetem gondolata mellett, és sajnálattal állapította meg, hogy annak létrehozásának egyik fő ellenzője éppen a korábban kolozsvári rektori tisztséget is betöltő Andrei Marga miniszter. Az egyetemi oktatói munka színvonalának csökkenésére Magyari András egyetemi tanár hívta fel a figyelmet. Szilágyi Pál egyetemi tanár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora arról beszélt, hogy az egyetemen jelenleg mintegy 4000 magyar diák tanul, ami azt jelenti, hogy évente ezer magyar értelmiségit készítenek fel. Bejelentette: van kilátás arra, hogy az itthon doktoráló magyar fiatalok anyagi támogatásban részesüljenek. Vekov Károly szerint az elmúlt kilenc évben a magyar értelmiség és egyetemi elit nem produkált eredményt, minőséget, és ezért alul maradtak. Tonk Sándor egyetemi tanár figyelmeztetett: a magyarság kiszorult a kutatói területről is. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter kijelentette: a Petőfi-Schiller egyetem ügye is holtvágányra került. A 2000-ben sorra kerülő választások előtt a koalíciós partnerek nem lesznek hajlandók ebben a kérdésben lépni. Elmondta: volt egy "szokásosan titkos PER-tárgyalás Brassó-Pojánán, ahol az egyetem kérdése is felvetődött". Ott is kiderült, hogy míg az amerikai kormányzat a megegyezést szorgalmazza, a koalíciós partnerek ezek életbe léptetésére nem sok hajlandóságot mutatnak. A közgyűlés titkos szavazással új, 11 tagú választmányt választott. A BT új elnöke Wanek Ferenc egyetemi tanár lett. A választmány tagjai: Tonk Sándor, Wanek Ferenc, Jung János, Kis Lóránd, Kovács Levente, Horváth Andor, Juhász Tamás, Lőrincz Ildikó, Péntek János, Neményi Ágnes és László Ferenc. A választmány első ülésén megválasztott tisztségviselők pedig a következők: Wanek Ferenc (elnök), Jung János és Neményi Ágnes (alelnökök), valamint Lőrincz Ildikó (titkár). /Tibori Szabó Zoltán: Beletörődtünk az állandósuló átmenetiségbe? Új vezetőket választott a Bolyai Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ Tonk Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a BT-nek ki kell alakítania azt a munkaprogramot, amely tényleg gyakorlati kérdésekkel foglalkozik. A magyarok tudományos pályáról mind jobban és jobban kiszorulnak, ma már levéltárban, könyvtárban, múzeumban lassan egyetlen magyar sincs. Olyan tudományos programokat kell elindítani összefogva meglevő intézményekkel, Erdélyi Múzeum-Egyesülettel, Műszaki Társasággal, Közgazdász Társasággal, melyek rövid távon tudományos munkára teremtenek lehetőséget. Két-hároméves programok kellenek, ezekkel szerződéseket lehetne kötni. Utána önmaguk újra tudják termelni szerződéseiket. /Csomafáy Ferenc: Hogyan tovább Bolyai Társaság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./2000. április 10.A Kós Károly Alapítvány által a millennium éve tiszteletére szervezett tudományos ülésszak Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Líceumban zajlott. Az előadók, Kiss Elemér egyetemi tanár, a számtantudomány doktora, dr.Jung János egyetemi tanár, Kovács Levente rendező, egyetemi adjunktus, Török Gáspár, nemzetközi hírű fotóművész, Mészáros József irodalomtörténész, Fülöp Irén, makfalvi tanár, Fülöp G. Dénes református lelkipásztor, dr. Márton József egyháztörténész, egyetemi tanár Gyulafehérvárról, valamint Nagy László unitárius lelkész Marosvásárhely művelődési- kulturális, tudományos és oktatási, irodalmi és művészeti életének múltját térképezte fel, illetve különböző, egyháztörténettel és gyülekezeti élettel kapcsolatos előadásokat terjesztett elő. /Járay Fekete Katalin: Csak az a mienk, amiért megdolgoztunk... = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./2001. június 21.Az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság (EMT) június 22-24. között Marosvásárhelyen rendezi meg az Országos Szakmai Napokat. A rendezvény témája: Az ezredforduló kihívásai a műszaki-tudományos kutatás és oktatás terén. A konferenciára a több előadót várnak, többek között dr. Benedek Dezsőt, a Georgiai Tudományegyetem képviselőjét, dr. Berényi Dénes debreceni akadémikust, dr. Hanák Pétert, a Magyar Oktatási Minisztérium képviselőjét, dr. Jung János marosvásárhelyi előadót, dr. Kökényesi Sándort, a Debreceni és Ungvári Egyetem tanárát, dr. Lányi Szabolcsot a Bukaresti Tudományos, Technológiai és Innovációs Országos Ügynökségtől, dr. Pusztai Kálmánt, a Kolozsvári Műszaki Egyetem professzorát, dr. Dávid Lászlót, a Marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem tanárát és dr. Wanek Ferencet, a Kolozsvári BBTE tanárát. /Országos Szakmai Napok Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./2001. június 25.Jún. 25-én tartották Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) által szervezett Országos Szakmai Napokat (OSZN) számos neves bel- és külföldi tudós, egyetemi tanár, akadémikus részvételével. Dr. Bíró Károly EMT-elnök köszöntötte a résztvevőket. Dr. Berényi Dénes akadémikus /Debrecen/ Az ezredforduló kihívásai és a természettudomány című előadásában megállapította, hogy míg 50 éve a gazdag országok és a szegény országok között csak mintegy 30-szoros volt a különbség, mára ez 300-szorosra nőtt, a tartalékok négyötödével a föld lakosságának csupán ötöde rendelkezik. A környezetpusztítás, a folytonosan növekedő energiaéhség, az elképesztő pazarlás (a források mintegy 60%-át hadikutatásra fordítják) ugyancsak a kihívások közé tartozik. A kolozsvári származású dr. Benedek Dezső (Georgiai Tudományegyetem, Egyesült Államok) az internetes oktatással kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Az előadók között volt - többek között - dr. Pusztai Kálmán (Kolozsvári Műszaki Egyetem), dr. Kolozsvári Zoltán (Plasmaterm Kft.), dr. Lányi Szabolcs (Tudományos és Technológiai Fejlesztési ügynökség, Bukarest). dr. Jung János egyetemi tanár /az orvostudomány fejlődéstörténetét vázolta fel/, dr. Dávid László, a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem tanára, dr. Wanek Ferenc, a Kolozsvári Állami Földtani Intézet munkatársa és dr. Pálfalvi Attila, aki az évek óta készülő román-magyar műszaki szótárról beszélt. /(bálint-bodolai-korondi): Országos Szakmai Tanácskozás. Tanácskoztak az erdélyi magyar műszaki szakemberek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./ Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság kilencedik alkalommal rendezte meg az Országos Szakmai Napokat. Miként felelnek meg szakembereink, tudományos-civil szervezeteink az információs és technológiai robbanás óriási kihívásának - erre keresték a választ a tanácskozáson. A rendezvényen mintegy száz szakember, köztük négy akadémikus: dr. Berényi Dénes (Debrecen), dr. Kökényesi Sándor (Ungvár, Debrecen), dr. Pungor Ernő (Budapest) és dr. Benkő Samu (Kolozsvár) vett részt. A külföldi előadók között jelen volt dr. Benedek Dezső, a Georgia Egyetem professzora. Az EMT Máthé Enikőt, a Firka természettudományos lap szerkesztőbizottságában végzett tízéves kitartó munkájáért első díjjal tüntette ki. Második díjban részesült Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere, aki szintén egy évtizede vezeti a szervezet fizika szakosztályát. A harmadik díjat dr. Lányi Szabolcs, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai tagozatának kinevezett dékánja vehette át a Tudományos, Technológiai és Innovációs Országos Ügynökségben folytatott tevékenységéért. A magyarországi vendégek által kiosztott Vermes Miklós-díjban részesült Égető Albert, Bíró Tibor és Puskás Ferenc, a Vermes-plakettet pedig dr. Bíró Károly, az EMT országos elnöke vehette át. /Szucher Ervin: Újkori kihívások. Országos Szakmai Napokat tartott az EMT. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./2001. augusztus 14.Aug. 12-én ünnepelt Póka. Bemutatták Szöllősi Árpád és Tolvaly Ferenc falumonográfiáját. A szerzők már a címlapon arra utalnak, hogy rendhagyó monográfiáról van szó. Nem csupán száraz, tényszerű adatok felsorakoztatására szorítkozik a monográfia, hanem érdekes, olvasmányos írást vehetünk a kezünkbe. Könyvükkel a szerzők Póka első okleveles említésének 675. évfordulóját köszöntötték. Szöllősi Árpád a levéltári tudományos kutatómunkát végezte, Tolvaly Ferenc pedig az élményszerű, fordulatos elbeszéléseket írta. A könyv megjelenése az Erdélyi Református Egyházkerület Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontjának lelkiismeretes munkáját dicséri. A könyv részletesen foglalkozik a 450 lelket számláló református gyülekezettel, de fölvázolja az 54 főnyi görögkeleti (ortodox), a 28 főnyi adventista és 14 lelket számláló római katolikus gyülekezetek történetét is. A tanulók létszáma az utóbbi évtizedekben aggasztóan csökkent. Míg 1960-ban 140 gyermek tanult a pókai iskolákban, addig 1980-ban számuk 50-re, 1990-ben 40-re, 2000-ben pedig 10-re csökkent. A faluban a fiatalok részaránya ijesztően megcsappant. 1992-ben 507, 2000-ben pedig csak 469 állandó lakosa volt Pókának. /Jung János: Egy mezőségi falu a történelem sodrában. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./2002. március 4.Március 2-án Kolozsvárott, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tisztújító közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Az eseményen, a helyi és vidéki tagságon kívül, megjelent Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, Alföldi László kolozsvári főkonzul, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a Magyar Országos Levéltár, az EMKE, az RMKT, a Bolyai Társaság és a Kolozs Megyei Tanács képviselői. Benkő Samu elnök bevezető szavai után Meskó Attila tolmácsolta az MTA elnökének, Glatz Ferencnek az üdvözletét, majd röviden áttekintette az EME és az MTA kapcsolatát, amely a jövőben tovább erősödik. Sipos Gábor főtitkár a tagoknak előzőleg eljuttatott írásos beszámolót szóban azzal egészítette ki, hogy jelentős adományokat kaptak a HTMH-tól és könyvtáraikban beindult a kölcsönzőprogram. Soó Tamás gazdasági tanácsos kiemelte, hogy 2002-ben a tudományos tevékenységre 740 millió lejt fordítanak, könyvtáraikat 2000 diák látogatja. Tiszteletbeli tagokká választották Molnár Jenő földrajztudóst és Csetri Elek történészt. Tonk Sándor arra mutatott rá, hogy eddig nem sikerült létrehozni az "erdélyi magyar nemzeti könyvtárat". Az égető feladatot, más szervezetek összefogásával, az EME-nek kell megoldania. A tisztújítás eredményeképpen elnök Egyed Ákos, alelnökök Péter Mihály és Gyenge Csaba, főtitkár Sipos Gábor, titkár Nagy Zoltán, jogtanácsos Veress András, gazdasági tanácsos Soó Tamás, ellenőr Kerekes Jenő, választmányi tagok Wolf Rudolf, Tonk Sándor, Kiss András, Silye Lóránd, Feszt György, Jung János, Mócsy László, Kismihály János, Prezenszky István, Talpass János. Az újonnan megválasztott dr. Egyed Ákos akadémikus székfoglaló beszédében elfogadta a megbízást és vázolta az elkerülhetetlen lépéseket. Folytatni kell a könyvtárak számítógépes számbavételét, a kapcsolattartást, a könyvkiadást. Az EME-székhely ügyének megoldása alapvető teendő. Ki kell alakítani egy hosszú távú együttműködési tudománypolitikát. Az elmúlt években sok új tudományos műhely létesült, ami örvendetes, de ugyanakkor magában hordozza a szétforgácsolódás veszélyét. Az EME-ben csökkent az átlagéletkor, de a fiatalság további bevonása nélkül minden lépés hiábavaló. Az egyesület tevékenységének finanszírozásában főleg az MTA-ra, a magyar kormányszervekre és a civil társadalomra lehet számítani. /Ördög I. Béla: Tisztújítás az Erdélyi Múzeum-Egyesületnél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./2002. június 15.Jún. 14-én 53. évfolyamatát bocsátotta útra a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, ahol a rendszerváltás óta a legnépesebb számú, közel 150 magyar hallgató végzett. Számukra dr. Nagy Örs egyetemi tanár, rektor-helyettes fogalmazta meg, hogy itthon, a szülőföldön van rájuk szükség. /(b.): Ballagás a MOGYÉ- n. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./ Egyed Zs. Imre előadótanár, az Általános Orvosi Kar dékán-helyettese beszédében leszögezte, hogy csak felszínes az a segítség, amit a hazai illetve anyaországi részről a romániai magyar orvos- és gyógyszerészképzés kapott. Amíg 1990 és 2001 között 207-ről 682-re növekedett a hallgatók száma, az oktatóké 54-ről mindössze 64-re. Az egyetemi karrier továbbra sem népszerű a végzősök körében, s ennek egyik okát az anyagi valamint a lakásgondok képezik. Jung János professzor viszont a felsőoktatást támogató Stúdium Alapítványról beszélt, amelynek gondozásában befejezéshez közeledik az az épület, amely a fiatal egyetemi kádereknek biztosít lakást, illetve a posztgraduális képzésre érkező orvosoknak és gyógyszerészeknek szálláshelyet, s szépen szaporodik az alapítvány szakkönyvtárának állománya is. /(b.): Nincs semmi, ami ne lehetnél… = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./2002. december 9.Dec. 7-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta meg közgyűlését a Bolyai Társaság. Wanek Ferenc elnök visszapillantott az idén megalakulásának százharmincadik évfordulóját ünneplő kolozsvári magyar nyelvű egyetem történetére, majd az önálló állami magyar egyetem újjászületése érdekében 1990-ben alakult Bolyai Társaság tevékenységét elemezte. A Sapientia Egyetem sem oldja meg gondjainkat, hangsúlyozta. Jelenleg Romániában 111 felsőoktatási intézmény működik, és ezeknek fele állami tulajdonú, tehát az itteni magyarságnak is kijár egy ilyen egyetem. Wanek Ferenc az RMDSZ vezetőségét is hibáztatta az önálló állami magyar egyetem beindításának késlekedéséért, valamint azért, mert nem elég nyitott a civil szervezetek felé. A Bolyai Társaság a közös stratégia kidolgozása érdekében eredménytelen tárgyalásokat folytatott az Apáczai és az Illyés közalapítványokkal. A közgyűlés megszavazta az új működési szabályzatot. Ennek értelmében a Bolyai Társaság a jövőben egyszerűbben működik. Szilágyi Pál új stratégiát szorgalmazott, mert jelenleg a 25 ezer Romániában magyarul tanuló egyetemista mellett Magyarországon 3 ezer egyetemista tanul, akiktől nem remélhetnek hazatérést. Szerinte egyes szakterületeken az oktatási kapacitások túlméretezésével munkanélkülieket termelnek. A közgyűlés új, kilenc tagú választmányt jelölt ki. A régi-új elnök Wanek Ferenc, alelnökök Jung János és Péntek János, titkár Vallasek István. /Ördög I. Béla: A Sapientia sem oldja meg gondjainkat. Tisztújítás a Bolyai Társaságnál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ A Bolyai Társaság közgyűlésén javasolta: ne az RMDSZ képviselje a felsőoktatási kérdéseket, hanem a Bolyai Társaságon belül működő és a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem képviselőivel közösen létrehozott bizottság foglalkozzon az erdélyi magyar felsőoktatás problémáival. Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke kifejtette: fölösleges a felsőoktatási tanács és a Bolyai Társaság közötti párhuzamosság, hatékonyabb lenne, ha az RMDSZ kellőképpen megbízna a civil szervezetekben. A tanácskozáson Péntek János, a BBTE magyar nyelvészeti tanszékének vezetője kifejtette, a politika kudarca, hogy a kezdetben kitűzött célokat nem sikerült megvalósítani, hiszen ma az önálló karok létrehozása is a politikumtól függ. "Fontos fórumokról szorították ki a Bolyai Társaságot, ami miatt a presztízse is csökkent - mutatott rá. - Álkonzultációkra hívnak meg minket, hogy legyen mit alibinek felhasználni." Nagy F. István, az RMDSZ oktatási ügyekben illetékes ügyvezető alelnöke sajnálatosnak tartotta, hogy nem vehetett részt személyesen a Bolyai Társaság közgyűlésén. Nagy F. István furcsállotta a bírálatot, mert a Felsőoktatási Tanácsnak Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke is tagja. /Lázár Lehel: "Civilekre" bízzák az egyetem ügyét? = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./2003. január 27.Jan. 25-én ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját a marosvásárhelyi Kós Károly Alapítvány. Az eseményekben gazdag évtized munkáját dr. Jung János egyetemi tanár, az alapítvány elnöke tekintette át. A néhai Finna Géza nyugalmazott tanár által éltetett alapítványt egy kis csoport marosvásárhelyi értelmiségi hozta létre azzal a szándékkal, hogy a rendkívül sokoldalú építész, művész, grafikus, író, Kós Károly szellemiségének ápolásával követendő példát állítson a mai diákok elé. Az eltelt évek során sikerült megszólítani a tehetséges, érdeklődő fiatalok újabb és újabb csoportját. Közüzemek udvarán felállított szobor, a Kós Károly által tervezett épület falán felavatott emléktábla, illetve a nevét viselő utca jelzi az alapítvány egy évtizedes tevékenységének eredményét. Jan. 25-én Áll még a Varjúvár címmel idén is megtartották a Kós Károly-vetélkedőt. Az emlékesten a Napsugár együttes tagjai kalotaszegi táncot adtak elő, Kozsik József és Kozsik Ildikó színművészek kortárs költők verseit szavalták, majd a Csíki Ágnes vezette Dr. Bernády György Kamarakórus lépett fel. /Áll még a Varjúvár. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./2003. október 10.Okt. 11-én készül a marosvásárhelyi Studium Alapítvány a három év alatt épített "birodalom" felavatására. Dr. Jung János egyetemi tanár a Studium kuratóriumának elnöke, dr. Vass Levente egyetemi gyakornok az alapítvány igazgatója, dr.Gergely István egyetemi gyakornok pedig a Studium gazdasági igazgatója. Dr. Jung János professzor emlékezett: már a 90-es évek kezdetén felmerült, hogy szolgálati lakásokat kellene vásárolni az egyetemi oktatók számára. Szükséges volt létrehozni egy olyan jogi státussal rendelkező szervezetet, amely az állami magyar felsőoktatás háttérintézmény- rendszerét kialakítja és működteti, ezért 1999-ben megalakult a Studium Alapítvány. Dr. Vass Levente igazgató hozzátette: a szervezésben fontos lépés volt a Marosvásárhelyen működő oktatással és tudománnyal foglalkozó szervezetek összevonása (Bolyai Társaság, MMDSZ, Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya, a Szent Balázs Alapítvány, Prospero Alapítvány, Keresztény Orvosok Szövetsége). A felsorolt szervezeteket egyesítő Studium Alapítvány a Sapientia párjává vált az állami magyar felsőoktatás területén. A legnagyobb projekttel, amelyet az Apáczai Közalapítványnál a tanári lakások - szakkollégium építésére nyertek el, az volt a cél, hogy hozzáférhető áron szolgálati lakást biztosítsanak elsősorban a fiatal oktatóknak, szakképzésen, továbbképzésen részt vevő orvosoknak, gyógyszerészeknek. Felépült az 1065 négyzetméter hasznos felületű 19 szobából és 9 összkomfortos lakóegységből álló épület, amelyben egy 57 négyzetméteres számítógépes és egy 75 négyzetméteres előadóterem is van. Az épületet bebútorozták és a szükséges oktatástechnikai felszerelésekkel látják el. A leendő lakóknak biztosítják a számítógép- használatot, a kábeltévés adásokat, s ha adott lesz az anyagi háttér, az internetre való csatlakozást is. Dr.Gergely István gazdasági igazgató a könyvtárról beszélt. A cél egy modellértékű tudományos műhely létrehozása volt, egy számítógépes hálózattal felszerelt szakkönyvtár. Marosvásárhely központjában egy családi házat vásároltak meg 360 négyzetméter telken 280 négyzetméter hasznos felülettel. Az átalakítás után 100 négyzetméteres könyvtárat és olvasótermet, számítógépes termet, valamint egy társalgást biztosító teakonyhát alakítottak ki. Az olvasóteremben 30-35 személy fér el, s az állomány jelenleg 7000 kötetből, szakfolyóiratokból, CD-kből áll. A könyveket a Studium Alapítványt alkotó szervezetek könyvtárának az egyesítése révén alakították ki, s ezt az anyagot egészítettük ki az 1998 után Magyarországon megjelent értékes szakkönyvekkel. A könyvtár okt. 13-ától kezdi meg működését Ugyanebben az épületben alakították ki a Studium Kiadó székhelyét is. A kiadót 2002 decemberében hozták létre azzal a céllal, hogy a marosvásárhelyi magyar oktatók kéziratait a megfelelő minőségben, egységes arculattal tudjuk megjelentetni. Ez az iroda szolgálná a magyar nyelvű oktatáshoz szükséges különböző anyagok, poszterek, tudományos dolgozatok elkészítését, amihez csúcsteljesítményű személyi számítógép, laptop, digitális kamera és fényképezőgép, nagy teljesítményű fénymásoló, poszternyomtató, CD-író és -másoló áll majd az oktatók és diákok rendelkezésére. Az alapítvány egy nemrégiben megvásárolt területen szeretne felépíteni egy központot oktatásszervezéssel és az egészségügy menedzselésével foglalkozó szakemberek képzésére. /Bodolai Gyöngyi: Jövőalapozó. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./2004. április 17.Hatvan éve először rendezte meg vándorgyűlését Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya. Az egyesület 1990-es újraindítása óta az ápr. 15-17. között zajló tudományos ülésszak a tizennegyedik a sorban. A megnyitón Kovács Dezső, a szakosztály elnöke rövid tudománytörténeti összefoglalójában a kincses város neves orvos- személyiségeit – köztük Hőgyes Endrét, Veress Ferencet – méltatta. A fórumra négyszázötvenen jelentkeztek be, mintegy százan Magyarországról, Szlovákiából érkeztek, többen a nyugat-európai emigrációból. Az egybegyűlteket Szabó Árpád unitárius püspök is köszöntötte. Átadták a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány díjait. A ma Németországban élő Gyergyai Ferenc munkásságát Jung János marosvásárhelyi professzor méltatta. A másik díjazott, a táplálkozás-egészségtani szakember Bedő Károly laudációját Ábrám Zoltán olvasta fel. A Stúdium Alapítvány először adott át díjat a konferencián, a Miskolczy Dezső emlékplakettet és díjat a kuratórium post mortem ítélte oda Csőgör Lajosnak, a marosvásárhelyi egyetem volt rektorának, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem egyik alapítójának. A tavaly századik életévében elhunyt Csőgör Lajos több évtizede áttelepült Magyarországra, azonban mindvégig megőrizte kapcsolatát az erdélyi tudományos élettel. Bódizs György, a konferencia főszervezője elmondta, a fórum rendhagyónak számít, hiszen az előadások az orvostudomány valamennyi területét felölelik – az anatómiától az agysebészetig. /(Rostás-Péter Emese): Nagyszabású orvosi konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./2005. szeptember 20.Szeptember 17-én a magyar kormánynak címzett ajánlások megfogalmazásával ért véget a Magyar Professzorok Világtalálkozója, amelyet a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi új épületében tartottak. Erősíteni kell a magyar nyelvű oktatás teljes vertikumát a határon túli régiókban. Ehhez többletfinanszírozás szükséges egy határon túli magyar felsőoktatási alap létrehozásával. Nagyobb figyelmet kell fordítani e régióban az oktatói utánpótlás rendszeres biztosítására, törvényes lehetőséget kell teremteni a végzett orvosok és gyógyszerészek magyarországi szakintézetekben való továbbképzésére s a diplomák kölcsönös elismerésére. Több választási cikluson átnyúló, hosszú távú tudománypolitikai stratégia kidolgozása szükséges, olvasható az ajánlásban. Csath Magdolna, a gödöllői Szent István Egyetem professzora előadásában hangsúlyozta, hogy egy nemzet versenyképességét nem az alacsonyan tartott bérekkel, a legyengített nemzeti valutával és a külföldi cégeknek kínált támogatásokkal lehet javítani, sokkal inkább azzal, hogy egy ország mennyit áldoz a képességek, az általános tudásszint emelésére és az infrastruktúrára. Kósa András gödöllői matematikaprofesszor tette fel a kérdést, hogy az oktatásban le szabad-e mondani a régi korok értékeit is őrző hagyományokról? A világtalálkozón Markó Béla miniszterelnök-helyettes az erdélyi magyar felsőoktatás 15 éves mérlegét vonta meg. Ez idő alatt sikerült egy olyan felsőoktatási rendszert felépíteni, amelyről már lehet kritikusan szólni. Ezt a rendszert versenyképessé kell tenni, mondotta. El kell érni azt, hogy a Sapientia Egyetem fenntartásában a román állam is szerepet vállaljon. Markó Bélát a Magyar Professzorok Világtanácsa Pro Universitate et Scientia-díjjal tüntette ki. Ezt követően a Világtanács oklevelét és emlékérmét vehette át Kásler Miklós, a budapesti Országos Onkológiai Intézet professzora, valamint a MOGYE egyetemi tanárai: Csedő Károly, Jung János és Nagy Örs rektor-helyettes. /Bodolai Gyöngyi: Ajánlások megfogalmazásával zárult a Magyar Professzorok Világtalálkozója. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./2007. július 28.Megalakult Kolozsváron a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Akadémiai Bizottsága. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság tagjai az MTA romániai külső tagjai és a megválasztott köztestületi tagok. Jelenleg 392 romániai tagja van az MTA külső köztestületének. A 2007. júniusában lezajlott belső választások során a romániai köztestület megválasztotta a hat tudományterület 5–5 képviselőjét. Hozzájuk csatlakozik az MTA 17 romániai külső tagja, és együtt alkotják a 47 tagú Kolozsvári Akadémiai Bizottságot. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) tagsága az ősz folyamán megválasztja elnökét és alelnökeit. A KAB tagjai: A) Az MTA romániai külső tagjai: Benkő Samu, Brassai Zoltán, Csetri Elek, Demény Lajos, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Gyenge Csaba, Jakó Zsigmond, Kolumbán József, Maros Dezső, Nagy-Tóth Ferenc, Néda Zoltán, Németh Sándor, Péntek János, Péter Mihály Heinrich, Toró Tibor, Uray Zoltán. B) A megválasztott köztestületi tagok tudományterületek szerint: I. Bölcsészettudományok: Dávid Gyula, Kovács András, Egyed Emese, Keszeg Vilmos, Pál Judit. II. Társadalomtudományok: Bíró A. Zoltán, Rostás Zoltán, Salat Zakariás Levente, Benedek József, Vincze Mária. III. Orvosi tudományok: Kun Imre, Egyed-Zsigmond Imre, Szilágyi Tibor, Kovács Dezső, Jung János. IV. Műszaki tudományok: Dávid László, Csibi Vencel-József, Bitay Enikő, Köllő Gábor, Preitl István György. V. Természettudományok: Kása Zoltán, Szilágyi Pál, Paizs Csaba, Lingvay József, Fodorpataki László. VI. Agrártudományok: Csedő Károly, Tiboldi István, Wagner István, Márkus István, Bedő Imre. /Kolozsvári Akadémiai Bizottság – első szakasz/Kolozsvári Akadémiai Bizottság – első szakasz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./2007. december 15.A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem napjainak csütörtök esti ünnepélyes megnyitóján dr. Szentirmay Zoltán budapesti egyetemi tanár, a marosvásárhelyi egyetem társult professzora részesült Doctor Honoris Causa kitüntetésben. Budapestről népes küldöttség érkezett dr. Kásler Miklós professzorral az élen, akit tavaly avattak a marosvásárhelyi egyetem díszdoktorává. Kásler professzor az egy évvel ezelőtt indult együttműködés fontosságát hangsúlyozta, amelyből több közös európai pályázat született és tíz doktorandusz hallgató képzése folyik. Eredményesen működik a budapesti vendégprofesszorok támogatásával beindított doktori iskola, amelyet dr. Jung János professzor vezet. Az egyetem tervei között szerepel az angol nyelvű általános orvosi képzés beindítása. /(bodolai): Díszdoktort avattak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./2008. június 24.Június 21-én Marosvásárhelyen kiosztották a budapesti Bolyai Alapítvány egyetemi oktatóknak és hallgatóknak szánt díjait illetve a torontói székhelyű Orbán Balázs Alapítvány ösztöndíjait, amelyet szociális támogatásnak szánnak a pályázaton részt vevő egyetemi hallgatóknak. Nem lehet külön-külön erdélyi, anyaországi magyarságról beszélni, mára már elengedhetetlenné vált a Kárpát-medencei összmagyarságban gondolkodni. Ezt teszi a Marosvásárhelyről elszármazott értelmiségiek csoportja, akiket az Erdélyt elhagyó emberek lelkében élő lelkiismeret-furdalás ösztönöz arra, hogy a megemlékezések, közös rendezvények mellett segítséget nyújtsanak a határokon túl élő egyetemi oktatóknak, hallgatóknak és diákoknak – hangzott el dr. Szász István Tas, a Bolyai Alapítvány megbízott képviselőjének. bevezetőjében. Az alapítvány Bolyai-díját az idén Boros Kinga, a Színművészeti Egyetem gyakornoka, Kentelky Endre, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa, Pap Zsuzsanna, a MOGYE tanársegéde és öt hallgató Andó Réka, Jákó Zsuzsanna, Baki László- Béla, Antal Mónika és Gecse Ramóna vehette át. A torontói magyarság támogatását a torontói Orbán Balázs Társaság közvetítésével, amely 15 éve vállalta ezt a feladatot, dr. Jung János egyetemi tanár nyújtotta át a Diákszövetséggel és a Stúdium Alapítvánnyal közösen kiválasztott hét egyetemi hallgatónak. /(bodolai): Átadták a Bolyai és Orbán Balázs ösztöndíjakat. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./2008. július 10.270 résztvevővel kezdődött meg július 9-én a marosvásárhelyi Kultúrpalotában az orvos- és gyógyszerész doktorandusok első országos tanácskozása. A három napig tartó tudományos rendezvény ötlete a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen működő Doktori Iskola vezetőségétől származik, s a tervek szerint évente, esetleg kétévente szeretnék megszervezni. Céljaik között szerepel, hogy a rendezvény, amelyen a romániai doktorandusok mellett magyarországi, Moldova köztársasági és egyesült államokbeli hallgatók is részt vesznek, nemzetközi tanácskozássá nője ki magát. A résztvevőket dr. Jung János egyetemi tanár, a marosvásárhelyi Doktori Iskola vezetője köszöntötte. Az európai integrációt szolgálja, hogy az új tanévtől angol nyelvű képzést is beindítanak az általános orvosi karon, ami hozzájárul a különböző európai egyetemekkel való diákcsere és kapcsolattartás bővítéséhez. Ehhez jelentős támogatást nyújt az EU. /(bodolai): Doktorandusok tanácskozása. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10.2009. november 18.A Magyar Onkológusok Társasága (MOT) tiszteletbeli tagjává választotta dr. Jung János professzort, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) Patológiai Tanszékének vezetőjét, az egyetem doktori iskolájának igazgatóját, akinek nagy érdeme van abban, hogy az ORFI Klinika és a MOGYE között 2005-ben elindulhatott a doktori továbbképző program. Dr. Jung János elmondta, hogy az Országos Onkológiai Intézet és az egyetem között már négy éve szoros együttműködés van a doktori képzésben. A MOGYE posztgraduális oktatási és tudományos kutatási osztálya 2005-ben kibővült a Budapesten működő tanszékekkel. Az elsőrendű cél a közös doktori képzés, de egyéb posztgraduális képzés is folyik. Jelenleg 19 budapesti doktorandus van összesen a három évfolyamon, akik a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem doktori iskolájának anyakönyvében szerepelnek. /Antalfi Imola: Közös doktori képzés. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./2010. július 8.Tudásvágyból, szeretetből"Doktoranduskonferencia a MOGYE-n Gyógyításra elkötelezett hazai és határon túli fiataloknak, illetve neves vezetőtanáraiknak ad otthont ezekben a napokban a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem. A doktorandusok harmadik alkalommal megszervezett konferenciája már múlt évben nemzetközi tapasztalatcserévé nőtte ki magát: tavaly német és ausztriai hallgatókat is megmozgatott, ezúttal az orvos- és gyógyszerészképzést nyújtó négy magyarországi egyetem doktori iskoláinak diákjait és a Moldova köztársaságbeli – kisinyovi – doktorandusokat vonzotta Marosvásárhelyre. Az idei ülésszakra 196 dolgozat érkezett, a konferencián 220- an vesznek részt. A rendezvény tegnap délelőtti megnyitóján dr. Jung János, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Doktori Iskolájának igazgatója, illetve dr. Ioan Nicolaescu, a MOGYE elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd dr. Kásler Miklós, a magyarországi Országos Onkológiai Intézet főigazgatója a budapesti Semmelweis Egyetem és a marosvásárhelyi tanintézet közötti ötéves együttműködés jelentőségéről beszélt. Ezt követően dr. Rácz Károly, a Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsának elnöke a közös munka hajtóerőiről – a tudásvágyról és a szeretetről – szólt, ugyanakkor elismerését fejezte ki a vendéglátó egyetem kutatói teljesítményeit illetően. A továbbiakban dr. Brânzaniuc Klára professzor asszony, a MOGYE tudományos munkáért felelős rektorhelyettese arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy ebben a hónapban hároméves posztdoktori képzés indult az egyetemen, melyen 40, doktori címet szerzett fiatal vesz részt – 30-an a marosvásárhelyi tanintézetből, hárman Bukarestből, négyen Budapestről és hárman Debrecenből –, és ezzel az új képzésformával a doktorandusok jövő évi konferenciája is új dimenziót kap. Az ünnepi beszédeket a frissen érettségizett Metzler Anna elektromosorgona-játéka követte. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre készülő diáklány saját szerzeményeiből adott elő néhányat. Végül dr. Jung János a MOGYE angol nyelvű folyóiratában publikálandó dolgozatokkal kapcsolatos észrevételeit ismertette, többek között az angol szakkifejezések helytelen használatára és a szerkesztésbeli hibákra, a pontatlan könyvészetre hívta fel a figyelmet. – A fiatal kutatóknak még bőven van mit tanulniuk a tudományos igényű munkák elkészítését illetően. Ez a konferencia a tapasztalatcsere mellett nevelői célokat is szolgál – nyilatkozta Jung professzor a megnyitót követően. A továbbiakban a pécsi egyetemről érkezett dr. Ember István és dr. Rébék-Nagy Gábor, illetve a kisinyovi Leonard Azamfirei előadásaira került sor, majd a délutáni órákban megkezdődtek a szekcióülések. A nemzetközi tapasztalatcsere péntekig tart. Nagy Székely Ildikó. Népújság (Marosvásárhely) 2013. március 26.Igazi győzelemSzombaton este a Kultúrpalotában tartották a XX. Tudományos Diákköri Konferencia díjátadó ünnepségét. Ezt megelőzően tovább folytatódtak az érdekes és tanulságos előadások, miközben a különböző szekciókban a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, valamint a magyarországi egyetemekről érkezett vendégdiákok mutatták be dolgozatukat. Dr. Hohmann Judit tanszékvezető egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánja a Kárpát-medence flórájában rejlő lehetőségekről, a rákellenes hatású növényi hatóanyagok közös kutatásáról tartott előadást, a fogorvostudományi szekcióban dr. Rakonczai Zoltán biológus, a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára beszélt az orofaciális régió szöveteinek öregedéséről. A gyermekgyógyászati szekcióban dr. Prohászka Zoltán professzor, a Semmelweis Egyetem kutató labororvosa valamint dr. Szűts Dávid kutató molekuláris biológus volt a meghívott előadó. Szombat délután dr. Lőrinczi Lilla, a MOGYE előadótanára a tuberkulózisról és Koch Róbert tevékenységéről tartott színes előadást, amelyben áttekintette a romániai és a megyei helyzetet is, s többek között a rezisztenciagének kialakulására figyelmeztetett. Dr. Jung János nyugalmazott egyetemi tanár az erdélyi és a marosvásárhelyi felsőoktatás, s ezen belül az orvos- és gyógyszerészképzés részletes történetét tekintette át. Az esti díjátadó ünnepségen dr. Frigy Attila (képünkön), az Általános Orvosi Kar dékánhelyettese méltatta a Tudományos Diákköri Szesszió jelentőségét, amelyen sok jó minőségű dolgozat hangzott el, ami azt bizonyítja, hogy érdemes tudományos munkát végezni a diákokkal. A színvonal emelése mellett a kutatómunka ösztönzését említette a lényeges követelmények között, ehhez azonban a bizalom, türelem és támogatás légkörére van szükség – hangsúlyozta, majd arra kérte a diákokat, népszerűsítsék az egyetemet, hogy minél több jelentkező közül lehessen kiválasztani a legjobbakat. Ha magyar oktatókat akarunk, az utánpótlás biztos alapja a TDK-n kezdődik – hangsúlyozta dr. Benedek Imre professzor. Beke Szidónia főszervező, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség leköszönt és megválasztott elnöke, Hlavaty Katalin és Turbák Nimród számoltak be a szervezésben elért eredményekről, nehézségekről és a hiányosságokról is. Az már egyértelmű, hogy sikeres volt az idei TDK, hisz 88 tanár és 214 hallgató jelentkezett be, 246 dolgozat hangzott el, s 10 órát tartott összesen a meghívottak előadása, a szervezésben pedig 130 hallgató vett részt. Elhangzott, hogy bár az oktatók többsége mindent megtesz, hogy segítse a diákokat, nem könnyű tartani a színvonalat olyan körülmények között, amikor a marosvásárhelyi egyetem felszerelése nem elég újszerű a színvonalas kutatómunkához. Ezt a külföldi ösztöndíjak segítségével lehet pótolni, ahogy a díjazott dolgozatok többsége is bizonyította. Az ünnepségen felszólalt dr. Pelok Benedek székelyudvarhelyi ideggyógyász, egykori TDK-szervező, aki az első rendezvényre emlékezett. Az 1990-es évek kezdetén még nem volt hagyománya ennek a tevékenységnek, s a magyarországi egyetemeken szerzett tapasztalatok alapján 1993 októberében tartották meg az első TDK-t az egyetem harmadik emeleti parazitológiai előadóteremben, ahol hat előadó munkáját hét zsűritag értékelte, s egy láda Coca-Cola jelentette a protokollt. 1995-ben kitiltották az egyetemről, s az 50 tudományos dolgozat a Stúdiószínházban hangzott el. Ami az utóbbi években történik, az már igazi győzelem – értékelte a székelyudvarhelyi ideggyógyász a jubileumi rendezvényen tapasztaltakat. Mivel az idén már 14 szekcióban hangzottak el a dolgozatok, hosszú lenne felsorolni a díjazottakat, ezért hadd mondjuk el, hogy a jó dolgozat mellett sokat nyomott a latban az előadásmód is, ahogy Pávai Zoltán professzor megjegyezte, el kellett tudni adni a mondanivalót, s helyenként a bizonytalanság tudatlanságnak tűnt, a túlzott magabiztosság pedig nyegleségnek. Elhangzott, hogy van még tennivaló a közönség nevelésének a terén is, bár a korábbi évekhez képest az előadásokon a nagyterem sem maradt üresen. A díjazás mellett kijelölték azokat a hallgatókat, akik a magyarországi országos TDK-n képviselik az egyetemet. A legtöbben kardiológiából írtak dolgozatot, a legtöbb dolgozatot pedig dr. Kovács Judit aneszteziológus előadótanár irányította. A Cardiomed Alapítvány pénzjutalommal is ösztönözte a szív-érgyógyászati szekció legjobbjainak teljesítményét, beleértve a külföldi különdíjas hallgatót is. Dr. Baffy György harvardi egyetemi tanár, az Amerikai Magyar Orvosszövetség elnöke utazási ösztöndíjat biztosított a szövetség 2013-as sarosai kongresszusára a legjobb kardiológiai dolgozatot bemutató hallgatónak, a gyermekgyógyászati szekció első helyezettje pedig a balatonfüredi kongresszusra utazhat. Dr. Soós Pál marosvásárhelyi származású budapesti ortopéd-traumatológus főorvos az idén is átadta a Marosvásárhelyi Baráti Társaság Bolyai Alapítványának ösztöndíját egy gyermekgyógyász tanársegédnek, két orvostanhallgató és egy sapientiás diáknak, akik kiváló teljesítményükkel nyerték el a pályázatot. A leginnovatívabb kísérletet bemutató dolgozatért járó díjat a rendezvényt támogató Gedeon-Richter Románia gyógyszergyártó cég nevében Zayzon Zsuzsanna kommunikációs menedzser adta át. (bodolai) Népújság (Marosvásárhely), 2013. október 5.Tizenöt éves a Studium AlapítványEgyhetes rendezvénysorozattal ünnepli megalakulásának 15. évfordulóját a marosvásárhelyi Studium Alapítvány. A Studium-hét rendezvénysorozat október 7-én, az alapítvány ünnepi kuratóriumi ülésével indul. Október 8-án, kedden az alapítvány képviselői a Budapest Bár együttessel ellátogatnak a Bolyai Farkas Elméleti Líceumba és a Református Kollégiumba, amit közönségtalálkozó követ. A program egyik kiemelkedő eseménye a Budapest Bár jótékonysági koncertje lesz, amelynek teljes bevételét az alapítvány a Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a Református Kollégium felszerelésének felújítására ajánlja fel. A koncertre – amelyen kizárólag támogatói belépővel lehet részt venni (részletek a Studium Alapítvány Facebook-oldalán) – október 9-én este, a marosvásárhelyi Kultúrpalotában kerül sor, ezt követi a Studium-est, amikor is átadják a Miskolczy Dezső-emlék-plakettet és díjat. Október 10-én veszi kezdetét a Business Hotelben az Őszintén egy jobb egészségügyi ellátásért címmel megszervezett, modulokban zajló VIII. egészségügyi menedzserképző konferencia. A konferenciát dr. Szabó Béla professzor, a MOGYE szenátusa magyar frakciójának vezetője, Cseke Attila parlamenti képviselő, volt romániai egészségügyi miniszter és dr. Vass Levente, MSc, a Studium Alapítvány alelnöke nyitja meg. A fogorvosi modul keretében előadások hangzanak el a fogászati ellátás javításának menedzsmentje, a fogászati prevenció, a romániai fogorvosi ellátás állami finanszírozása, a romániai szociális fogászat finanszírozása, EU-s pályázati lehetőségek témakörében. Előadást tart: dr. Száva Hunor fogorvos, a Studium Alapítvány ügyvezető igazgatója, dr. Rózsa Noémi egyetemi docens (Semmelweis Egyetem Fogor-vostudományi Kar, Budapest), dr. Antalka Huba, a Kovászna Megyei Fogorvosi Kamara elnöke, dr. Páncél György, a Romániai Fogorvosok Egyesületének elnöke (Nagyvárad), dr. Hajdú László MSc – fogorvos (Kolozsvár), dr. Gerle János igazgató (Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Budapest), Kali István tanácsos (Studium Alapítvány). Október 10-én a konferencia gyógyszerészeti moduljának előadásai: Gyógyszermenedzsment a bioekvivalenciától a gyógyszerkassza hiányáig (moderátor Dr. Sipos Emese egyetemi docens, dékánhelyettes, MOGYE), A bioekvivalencia lehetőségei és kihívásai Romániában (előadó: Balázsi József igazgató, Kynetyx – HT KFT, Kolozsvár), A bioekvivalencia- vizsgálatok mint fejleszthető egészségügyi iparág (moderátor: Török István igazgató, VIM Spektrum Gyógyszergyár, Marosvásárhely), Egy romániai gyógyszertár létrehozásának és működtetésének kihívásai (előadó: Mészáros Andrea igazgató, Gyopár gyógyszertár, Marosvásárhely), Időmenedzsment a romániai patikában (előadó: Horváth Géza igazgató, Horváth patika, Szászrégen), Gyógyszerellátás a kiskereskedelemtől a gyógyszerészi gondozásig, illetve Irányvonalak, kihívások a gyógyszerek ártámogatásában, a gyógyszerkassza költségnövekedéseinek mérséklésében, az elmúlt 3 év európai és magyarországi tapasztalatai (dr. Hankó Balázs egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Budapest). A konferencia harmadik modulja az egészségügyi szolgáltatásokra összpontosít. Szó esik majd a regionális mentőszolgálatok megszervezéséről (előadó: Török Zsuzsanna, a Kovászna Megyei Mentőszolgálat igazgatója), a szektorsemlegességről Romániában illetve az OEBH által biztosított finanszírozásról dr. Vass Levente, a Studium Alapítvány alelnöke, volt romániai egészségügyi miniszteri tanácsos értekezik, hasonló témakörben tart előadást dr. Ivády Vilmos szaktanácsadó (GYEMSZI, Budapest), majd Élő Anita, a Heti Válasz újságírója Miért nem lehet választást nyerni az egészségüggyel – elvesztett és megnyert kommunikációs ütközetek? címmel tart prezentációt, amit a romániai magyar újságírók kerekasztal-beszélgetése követ. A nap utolsó előadását Horváth Dóra (Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály, GYEMSZI Uniós Projekt Igazgatóság, Budapest) tartja. Október 11-én az egészségügyi infrastruktúra modul keretében dr. Komma Olivér szaktanácsadó (Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Egészségügyi Menedzserképző Központ, Budapest) tart előadást. Az egészségügyi rendszer modulja a decentralizáció illetve centralizáció vetületeit az egészségügyben, illetve a regionalizált betegellátás kérdésköreit boncolgatja, előadók: dr. Sinkó Eszter igazgatóhelyettes (Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Egészségügyi Menedzserképző Központ, Budapest) és dr. Gaál Péter dékán (Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Budapest). Moderált megbeszélés következik a fenti témában a romániai helyzetről és perspektívákról dr. Gaál Péter, Cseke Attila volt egészségügyi miniszter, dr. Ritli László volt egészségügyi miniszter, Székely Ervin volt egészségügyi államtitkár, dr. László Attila szenátor, Jakab István (Clinilab Kft.), dr. Székely László (Osteopharm), Török István (VIM Spectrum Kft.), Kikeli Szabolcs (Procardia), dr. Jeszenszky Ferenc volt egészségügyi miniszteri tanácsos részvételével. A délután folyamán a Studium Szakkönyvtár és a Studium Központi Hivatal építkezési munkálatait tekintik meg a konferencia résztvevői, a tízéves Trébely utcai tanári lakások szakkollégiumnál ünnepi beszédet mond dr. Jung János egyetemi tanár, a Studium Alapítvány elnöke, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Répás Zsuzsanna, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára, Egyed-Zsigmond Imre, az EME OGYSZ elnöke, dr. Szilágyi Tibor, a MOGYE rektorhelyettese, dr. Vass Levente, a Studium Alapítvány alelnöke. A Studium-gálaesten kerül átadásra a Studium Egészségügyi Sajtó- és Kommunikációs Díj, a Studium Alapítvány – Kiemelt Támogató Díj és a Studium Rezidens Díj. Szombaton, a rendezvénysorozat utolsó napján előadások és kerekasztal- beszélgetés lesz az Erdélyi Rezidens Orvosok Szövetségének, a Magyar Rezidens Szövetségnek, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetségnek és az MMDSZ Volt Elnökei Konzultatív Tanácsának szervezésében. Antalfi Imola Népújság (Marosvásárhely) 2013. október 5.Ez a kar volt, van és lesz"Gyógyszerészek emlékeznek Az idén ünnepli megalakulásának 65. évfordulóját a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Gyógyszerészeti Kara. A kerek évforduló emlékére dr. Gyéresi Árpád gyógyszerészprofesszor több hónapos gyűjtőmunkával egy közel 500 oldalas könyvet szerkesztett Azok a szép diákévek címmel, amelynek bemutatóját csütörtökön este tartották a Dr. Bernády György Művelődési Házban. A kötetet, amelyben 58 gyógyszerésznemzedék képviselője emlékezik az egyetemen töltött évekre, a városra, és számol be pályájáról, életéről, dr. Jung János egyetemi tanárkolléga ajánlotta a közönség figyelmébe. A rendezvény befejezéseként Gyéresi Júlia színművésznő, a Művészeti Egyetem tanára, a szerkesztő lánya a salermói orvosi iskola egészségmegőrző tanácsaival oldotta humorosra a Bernády Házat zsúfolásig megtöltő közönség nosztalgiázó hangulatát. A könyv szerkesztője ballagási-kártya- gyűjteményének a kiadására készülve – gyógyszerész felesége tanácsára – fogott abba a szerteágazó levelezésbe, amelynek során minden évfolyamról talált egy lelkes gyógyszerészt, aki a megadott szempontok szerint megírta emlékeit. Az Albert Attila vezette marosvásárhelyi Bioeel gyógyszercég vállalta a támogatást, s a kötetet a FarmaMedia Könyvkiadó jelentette meg szép kivitelezésben. Gyógyszerész munkatársai mellett mindnyájuknak köszönetet mondott a szerző. A László Réka Imola tervezte címlapon jelképesen az orvosi és gyógyszerészeti egyetemhez vezető égig érő sárga kockaköveket láthatjuk, a hátlapon a gyógyszerészek címerét. Jung János professzor, aki a szerzővel együtt járta végig az egyetemi pályát, s "volt tanúja a sztálini, majd a Ceausescu-féle diktatúra oktatáspolitikájának, az 1989-es eseményeknek és az azt követő, sokszor érthetetlen, ún. demokratikus intézkedéseknek", a vallomások mellett a gazdag képanyagot is értékelte, amely a volt hallgatókról, tanárokról, találkozókról, tudományos és szórakoztató összejövetelekről, kirándulásokról, az egyetemen folyó művelődési és sportéletről szól. A ballagási kártyák, diplomák, leckekönyv mellett láthatjuk Mihály király 1945. évi 407-es rendeletét, valamint Stefan Voitecnek a magyar nyelvű Bolyai Tudományegyetem megalapítására vonatkozó, 1945 decemberében kiadott alapító levelét is. A kötet az anyanyelvű erdélyi gyógyszerészképzés tükre, gazdag, változatos összkép-elismeréssel és később bírálattal is. Tartalmazza az alapító tanárok és a dékánok képét, beszélgetést olvashatunk a 95 éves dr. Kovács Endre nyugalmazott biokémia-professzorral, aki az 1953–56 közötti években állt a kar élén. Pályájáról vall dr. Tőkés Béla egyetemi tanár, volt dékán, aki Négymenetes spirális erőtér című művében részletesen megírta emlékeit, s mivel tantárgya, a fizikai kémia a hallgatók számára nehéznek tűnt, neve gyakran olvasható a megemlékezésekben. Az 58 évfolyamról szóló beszámolókat Jung professzor három csoportba sorolta. Az ötvenes-hatvanas években végzett idős nemzedék napokig felvételizett, a szaktantárgyak mellett román, magyar és orosz nyelvből is, szalmazsákon aludva járta ki a felkészítőt, dialektikus materializmus és tudományos szocializmus előadásokat hallgatott, pártfeladatként vasárnaponként részt kellett vennie a szocialista-ateista nevelésben. A nehézségek és kellemetlenségek ellenére a diákéveket megszépítette az egyetemen folyó színvonalas oktatás, a művelődési élet, a színházi előadások és hangversenyek, s az egykori Vásárhely hangulata, amelyet maga a szerző idéz fel lírai visszaemlékezésében. A középnemzedék már csak a szaktantárgyakból felvételizett, de marxizmust továbbra is tanult, s a kötelezővé vált mezőgazdasági munkán, menzaszolgálaton vett rész, katonáskodni kellett a lányoknak is, tiltották a templomba járást, s e "szűkített felfogású társadalomban" kevésbé volt mozgalmas a diákélet, de a mozi, színház, hangverseny, a gólyabálok emléke gyakran visszatér. Ennek a nemzedéknek kellett megélni a kar felszámolását 1986-tól kezdődően, amiről a jelenlegi dékánhelyettes, Dr. Sipos Emese előadótanár számol be, az 1990-es újraindítást dr. Balázsi József vallomásában olvashatjuk. A harmadik nemzedék már tesztek alapján felvételizett, a tanrendből elmaradt az ideológiai nevelés, megalakult a diákszövetség, amely megszervezte a tudományos diákköri konferenciákat neves külföldi professzorok részvételével, kihasználták a nemzetközi kapcsolatok nyújtotta lehetőségeket, s rész vettek az újraalakult Erdélyi Múzeum Egyesület Orvosi és Gyógyszerészeti Szakosztályának évi közgyűlésein. Gyakoribbá váltak a diákbulik, megváltozott a tanár–diák kapcsolat, s megjelentek az oktatás színvonalát, korszerűségét bíráló kritikai megjegyzések, az álláskeresés gondjai, a külföldi munkalehetőség, a magánosítás, a gyógyszerészszakma átalakulása. Ebben a színes összképben gyakran hangzik el a hála az iskolateremtők áldozatáért, a nagy tanáregyéniségek nyújtotta szakmai színvonalnak, emberi tartásnak, műveltségnek az elismeréseként. Az 58 évfolyam során 2270 gyógyszerészt indított útnak az egyetem. Ballagáskor, találkozókon elhangzott beszédek is bekerültek a könyvbe, illetve beszámolók az egyetem életében jelentős tudományos eseményekről, a külföldi kapcsolatokról, a hajdani művelődési és sportéletről. Elismerés, nosztalgia, az idők sodrásában megszépült emlékek, a vissza nem térő fiatalság varázsa érezhető a végzettek mondataiban, arról a Gyógyszerészeti Karról, amelyet az erdélyi magyar fiatalok számára alapítottak, s ahol a mai elburjánzott demokráciában mindenért sokszorosan újra meg kell küzdeni. Gyéresi Árpád professzor olyan könyvet szerkesztett, amelynek ott van a helye minden Marosvásárhelyen végzett gyógyszerész könyvtárában, hogy ebben a digitális világban is emlékeztessen arra, ami a miénk volt, és az is kellene maradjon, ahogy Péter László Hajnalka a címben idézett mondatában fogalmazott. Bodolai Gyöngyi Népújság (Marosvásárhely) 2013. október 14.Születésnapot ünnepelt a StudiumAz Őszintén egy jobb egészségügyi ellátásért témával megtartott VIII. Menedzserképző Konferencián elhangzó előadásokat és a témához kapcsolódó vitákat hallgatva két napon át a marosvásárhelyi Studium Alapítvány tudásépítő tevékenységének lehettünk tanúi. Október 11-én délután a Tanári Lakások Szakkollégium udvarán az építő, közösségszervező munka eredményét ünnepelték az ottlakók, a konferencia résztvevői és a meghívottak. Tíz évvel ezelőtt ezen a napon avatták fel a Trébely utca 85. szám alatti épületet és a Rigó utcai szakkönyvtárat, mint a marosvásárhelyi állami magyar felsőoktatás háttérintézményeit. Az 1065 négyzetméter felületű tanári lakások és szakkollégium, amely azért épült, hogy jutányos áron hozzáférhető lakással támogassák azokat a fiatalokat, akik az alacsony kezdő fizetés ellenére az egyetemi pályát választották, beváltotta az elképzeléseket. Ezt bizonyítja a 88 felnőtt, akiknek az otthona volt vagy még ma is az a Trébely utcai épület, és a 15 kisgyerek, akik ott születtek, és társaikkal együtt kíváncsian figyelték, hogy mi történik körülöttük. A tanári lakásokkal egy nap felavatott Rigó utcai szakkollégium az évfordulóra egy emeletet kapott, ahol a Studium Alapítvány központi hivatalát rendezik be. A Tanári Lakások Szakkollégium földszintjén működő Studium Kiadót, amely azért jött létre, hogy a magyar oktatók egyetemi jegyzeteit a megfelelő minőségben jelentesse meg, az évfordulóra egy rendkívül korszerű digitális nyomdagéppel szerelték fel. A születésnapra összegyűlt vendégeket az ottlakók nevében Lukács Márton Réka, majd dr. Kentelky Endre, a Sapientia kertészmérnöki tanszékének adjunktusa köszöntötte, aki gyakornokként hat évig volt lakója és három évig igazgatója a kollégiumnak. Bevallása szerint elismeréssel tekintett az akkor 28 éves dr. Vass Leventére, s arra gondolt, hogy a vele egyidős fiatalok közül vajon hányan mondhatják el, hogy megálmodtak és meg is valósítottak egy ilyen tervet a közért. Majd elmondta, hogy kertészmérnökként hogyan tervezte meg az épület környezetét, s hogyan kivitelezték, ültették el az 56 gyümölcsfát közösen, orvosok, gyógyszerészek, mérnökök és színészek, akikkel együtt úgy érezték, hogy a védőernyőt jelenti számukra a kollégium. Erőbe öltöztünk! – a Studim Alapítvány jelszava a lendületes fiatalokra utal, de ugyanakkor azokra az erős gyökerekre is, amit azok az idősebb tanárok jelentettek, akik a lelkes és szorgalmas diákszövetségi vezetők mellé álltak. Az alapítvány létrehozásának körülményeiről, kitartó munkájáról, az együttműködésről dr. Jung János egyetemi tanár, a Studium kuratóriumának elnöke beszélt, majd hozzátette, hogy mindezt csak a hazai és elsősorban magyarországi alapítványok, intézetek, szervezetek támogatásával lehetett megvalósítani, amiért köszönetet mondott a jelen levő államtitkárnak. A Studium kiemelt támogatója, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nevében Répás Zsuzsánna helyettes államtitkár értékelte az alapítvány 15 éves tevékenységét. – Mindannyian tudjuk, hogy a Studium nélkül ma sokkal szegényebb lenne a vásárhelyi magyar felsőoktatás, és talán túlzás nélkül állíthatjuk, hogy hiánya közös magyar hiány lenne. Beszédében hangsúlyozta, hogy a nemzetpolitikai célok többé nem rendelődnek alá semmilyen más érdeknek. A Magyar Állandó Értekezlet által elfogadott nemzetpolitikai stratégia alapvető célja a gyarapodó közösségek támogatása. A számbeli, szellemi, gazdasági és jogi gyarapodásban kulcsszerepe van az anyanyelvű oktatásnak, amire mint a nemzeti szocializáció kiemelt területére nagyon oda kell figyelni. Az iskolákba, egyetemekbe vetett bizalom, a rájuk fordított támogatások a jövőbe vetett hitet jelentik – mondta Répás Zsuzsánna, aki az együttműködés, az összefogás fontosságáról s a polgári kormánynak az alaptörvényben rögzített felelősségéről szólva további támogatást ígért a Studiumnak és a vásárhelyi magyarságnak. Dr. Egyed Imre egyetemi tanár, az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) Orvosi és Gyógyszerészeti Szakosztályának elnöke, kuratóriumi tag a korosztályok közötti együttműködés mellett az egészséges oktatás jelentőségének a felismeréséről szólt, amit a Studium mindenkori vezetőinek a figyelmébe ajánlott. Az alapítvány a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem legfontosabb stratégiai partnere az EME és a diákszövetség (MMDSZ) mellett. A Sudium az elmúlt 15 évben rengeteget tett az 1700 magyar hallgatóval működő egyetem működéséért, egyrészt a szakkönyvtár és a szakkönyvkiadó létrehozásával, másrészt a tanársegédek lakásgondjainak a megkönnyítésével, az eszköztámogatással, az otthonteremtő szándékkal – emelte ki dr. Szilágyi Tibor, a MOGYE rektorhelyettese. Mivel a Studium rég túlnőtte eredeti szándékát, meg kell találnia a fejlődésnek azt a kiegyensúlyozott menetét, ami lehetővé teszi a folytatást – tette hozzá. Végül dr. Vass Levente, a Studium Alapítvány alelnöke emlékezett vissza arra, hogy tíz évvel ezelőtt, a beköltözésük után egy hónppal megszületett fia volt az első kollégiumi gyermek, s a tanári lakások felépítésének egyik legnagyobb hozadéka az, hogy az ott élő szülőknek gyermekei születtek, s ma is szívesen költöznek oda az új lakók az épület, a kert, a csend miatt. A Studium-modellt, ami lelkes fiatalok s meggondolt idősebb tanárok együttműködése során kristályosodott ki, ma már más városokban is követik. Elmondta, hogy a diákszövetségi munkában elődei és utódai ma is biztatják, mellette állnak, a felgyűlt energiát és tapasztalatot pedig arra fordítják, hogy a kört kitágítva egy hálózatot hozzanak létre, amibe beletartozik a sepsiszentgyörgyi és a szatmári lakásépítés is a kezdő orvosoknak. A támogatásért köszönetet mondott az Igazságügyi Minisztériumnak és a Bethlen Gábor Alapítványnak illetve a Studium állandó támogatóinak abban a reményben, hogy az elkövetkező öt évben is számíthat a segítségükre. Ezt követően Kelemen Hunor, az RMDSZ elnökének üzenetéből olvasott fel egy részletet. Az ünnepségen elhangzott, hogy az évforduló kapcsán a Studium Alapítvány felvállalta a marosvásárhelyi Bolyai Farkas középiskola és a Református Kollégium támogatását, amihez a legnagyobb mértékben a Procardia cég járult hozzá. (bodolai) Népújság (Marosvásárhely) 2014. július 7.Studium–Prospero – a marosvásárhelyi magyar felsőoktatásértFelavatták az alapítvány központi hivatalát Magyarország Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumának valamint a Bethlen Gábor Alap támogatásával létesült a Studium–Prospero Központi Hivatal, amelynek ünnepélyes átadására szombaton került sor Marosvásárhelyen. Az eseményen jelen volt Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára is. Dr. Vass Levente, a Studium Alapítvány alelnöke köszöntötte az átadási ünnepség résztvevőit, az elkövetkezőkben összevontan működő Studium és Prospero Alapítvány vezetőit. A Studium–Prospero központi hivatalát a Rigó (Gh. Avramescu) utca 11. szám alatti Studium Orvosi Szakkönyvtár épületében alakították ki. Az ingatlant a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak valamint a Studium állandó támogatóinak segítségével sikerült bővíteni, nekik mondott köszönetet dr. Vass Levente. „Az immár 10 éve működő Studium Orvosi Szakkönyvtárat felújítottuk, a MOGYE háttérintézményeként működő Studium és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem háttérintézményeként tevékenykedő Prospero Alapívány összevonására vonatkozó döntést követően az emeleti részen létrehoztuk a Studium–Prospero alapítványok központi hivatalát. E két szervezet a Kárpát-medencében rendhagyó módon és újszerűen döntött úgy, hogy az állami magyar felsőoktatást Marosvásárhelyen egy nagy, erős alapítvánnyal lehet a legjobban fejleszteni, támogatni. A régi hagyományokat, a régi tudást összekapcsolva újradefiniáltuk tevékenységünket, és bízunk benne, hogy nagyobb lendülettel, odaadással tudunk majd dolgozni, hangunkat hallatni oktatáspolitikai, szakpolitikai kérdésekben, hozzájárulni Marosvásárhelyen az állami magyar felsőoktatás színvonalának emeléséhez. E székházban nemcsak a Studium–Prospero Alapítvány tevékenykedik, társszervezeteink, partnerszervezeteink rendelkezésére állunk” – mondta a Studium Alapítvány alelnöke. Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: a megújult és kibővült székház is azt bizonyítja, hogy „a Bolyaiak városának magyarsága minden megfélemlítés és gáncs ellenére tud építkezni, hogy a közösségnek van jövője (…) Az orvosi szakkönyvtár megújulása, az alapítványi központi hivatal létesítése összefogásunk gyümölcse. Meggyőződésem, hogy csak így, erdélyiek és anyaországiak, civilek és döntéshozók közösen érhetjük el azt, hogy újra legyen önálló orvosi kar Vásárhelyen, hogy 50 vagy 100 év múlva is legyen magyar orvosképzés és orvoslás Erdélyben” – jelentette ki Répás Zsuzsanna. A Studium Alapítvány elnöke, dr. Jung János professzor az alapítvány indulását, a kezdeteket idézte, utalva arra, hogy a Studium és a Prospero alapítványok „eljegyzése már korábban megtörtént, e két szervezet társulása pedig új lendületet ad a közös célok eléréséhez”. Béres András, a Prospero Alapítvány elnöke szerint „életünk kötődik ahhoz, hogy hogyan tudunk létrehozni intézményeket, a civil társadalom mozgáslehetőségeit az intézményesítés formájában ki kell használni”. A piros-fehér-zöld szalag elvágása előtt Nagy László unitárius főjegyző megáldotta a felújított ingatlant. A közel 8000 kötetes orvosi szakkönyvtárnak otthont adó épületben számítógépterem található mint a könyvtár kiegészítője, könyvraktár a pincetérben, tárgyalóterem, mellékhelyiségek, az emeleten pedig irodaház működik. Antalfi Imola, Népújság (Marosvásárhely) 2015. április 6.Marosvásárhely márciusa (2.)Minden település, minden egyén életében lehetnek olyan sorsdöntő vízválasztók, amelyek akár évtizedekre meghatározzák életútját. Marosvásárhely történetében és sokunk életében ilyen éles cezúra 1990. március 19-e és 20-a. Akik átéltük, tudjuk: azóta teljesen megváltozott az életünk. Másként nézünk ugyanarra a tárgyra, épületre, másként járjuk ugyanazokat az utcákat, talán a szót is másként ejtjük, s a gondolatok is egészen másként formálódnak szöveggé a fehér papírlapon. Március 19-e és 20-a eseményei úgy záródtak a tudatomban, mint valami különös páncélszekrényben. Még mindig nem érzem magam elég erősnek elviselésükhöz. Félek e furcsa két naptól. Úgy félek, mintha előttem állnának. „A dokumentumok hangján”, naplószerűen, az átélt események pontos bemutatásával igyekszem felidézni a legapróbb részleteket is, mert csak így válik teljessé a véres hétfő és kedd története. Azé a történelemé, amely elemi erővel szólt bele mindennapi életünkbe. Íme a sűrített krónika 1990. március 19-éről és 20-áról. Az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet 350 hallgatója március 6-ától az önálló magyar tagozat létrehozását követelve ülősztrájkot tart. Hiába írják egyik kérést a másik után, követeléseik mindenhol süket fülekre találnak. Március 19-én felröppen a hír: felkeresi őket egy parlamenti küldöttség, végre elmondhatják óhajaikat azoknak is, akik talán továbbítják a kormány, az ország ideiglenes elnöke felé. Éppen ezért a diákok képviselői és a tanárok úgy döntenek: 19-ére felfüggesztik az ülősztrájkot! Még a gyanúját is kerüljék el annak, hogy nyomást gyakorolnak a parlamenti küldöttekre! Akkor még nem tudhatták: 1990. március 19-e reggelétől másként számolják majd az időt, hogy Marosvásárhely történetének egyik legdrámaiabb korszakát élik át a következő 48 órában. Ma már nemcsak megkockáztatjuk, hanem határozottan állítjuk: a görgényhodáki, libánfalvi, dédabisztrai, mezőpagocsai román lakosok behozatalának egyik fő indítéka éppen az volt, hogy nyomást gyakoroljanak a parlament küldötteire, mint ahogy 1990. február 8-án történt, a két tanügyminiszter-helyettes látogatása idején, amikor egyik pillanatról a másikra megváltozott a korábban kiadott miniszteri rendelet is. 1990. március 19-e, délelőtt 11 óra Az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet főbejáratához megérkezik Dumitru S. Nicolae egyetemi tanár, Verestóy Attila, a parlament két képviselője, akik – eredeti elképzelés szerint – meghallgatják a román és magyar hallgatók beszámolóját az eltelt napok eseményeiről, majd valamikor a délutáni órákban találkoznak a tanárok és diákok képviselőivel. A város központjából viszont vészjósló hírek érkeznek: néhány száz, egyesek szerint több mint ezer román anyanyelvű tüntetett a városháza előtt. Miközben a parlamenti küldöttség meghallgatta az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet hallgatóinak részletes, dokumentumokkal alátámasztott tájékoztatóját, a tüntető tömeg behatolt a Nemzeti Egységtanács megyei székházába, követelte Kincses Előd, Király Károly azonnali lemondatását. Kincses Előd tiltakozott: minden hasonló eljárásnak megvannak a törvényes módozatai. Az Egységtanács tagjai végül is meggyőzték, hogy a tömeg nyomására mondjon le. Az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben a parlamenti küldöttséggel folytatott első találkozó nem hozott semmilyen eredményt. Dumitru S. Nicolae és Verestóy Attila azt javasolták, hogy délután négy órakor a román és magyar tagozat két-két tanára és négy-négy diákja találkozzon a rektor irodájában, és közösen határozzanak az elméleti és gyakorlati oktatás megszervezéséről. (Az utóbbi hónapokban a román anyanyelvű tanárok és hallgatók a tagozat létét is megkérdőjelezték: valamennyi hivatalos és nem hivatalos okmányban, levélben, átiratban a sorozat – serie – megnevezést használták.) 13 órakor nagy-nagy izgalommal, belső feszültséggel hagytuk el az intézetet. Az RMDSZ Bolyai téri székháza körül vihar előtti csend. Izgatott emberek magyarázzák, mi történt az Egységtanács megyei székházában. Ez már különbözött a korábbi tüntetések viszonylag csöndes folyamától: áramütésként ért Kincses Előd lemondása. Akkor még nem is sejtettük, mit tartogat számunkra 1990. március 19-e. Hiába erőltetem, egyetlen falat sem megy le a torkomon. Tartok a délutáni megbeszéléstől. Három órakor még beszaladok az RMDSZ megyei székházába. Ott van a maroknyi vezetőség, hiszen a derékhad éppen Budapesten a román–magyar közeledést, megbékélést készíti elő a román szellemi élet legkiválóbbjaival: Mircea Dinescuval, Gabriel Liiceanuval, Smaranda Enachéval az élen. Borbély László és Király István bejelenti: fél négykor a megyei vezetőség itthon maradt tagjai tanácskozásra gyűlnek össze. A székház körül a délelőtti váltásból kijött munkások gyülekeznek. Az RMDSZ vezetősége felkéri őket: menjenek nyugodtan haza, tartózkodjanak minden provokációtól. Válaszunk a délelőtti tüntetésre, lemondatásra, a február 10-ei tüntetéshez hasonlóan méltóságteljes, minden erőszaktól mentes magatartás lehet. Mindezt azért hangsúlyozom, hogy az olvasó világosan tájékozódjék: sem március 19-én, sem 20-án a magyarság részéről egyetlen, az uszítás legparányibb gyanúját tartalmazó felhívás sem hangzott el! Délután háromnegyed négykor már fent vagyok az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet központi épületében. A rektori előtt nagy a sürgés-forgás. Balsejtelmem beigazolódott: miközben a magyar tagozat képviselői pontosan betartották a találkozó lebonyolítására vonatkozó játékszabályokat, addig a román tagozat teljes létszámban megjelent. Megkérdőjelezték jelenlétem létjogosultságát is. Hiába hivatkoztam arra, hogy a délelőtt folyamán már jártam itt, tehát tudtam a délutáni találkozóról, egyszerűen kinéztek a rektori iroda előszobájából. (Már korábban is volt egy találkozó, amelyről azért maradtam le, mert közös megegyezés alapján a sajtó képviselői nem vettek részt. Ám a helyi román sajtó testületileg ott volt.) Heves vitákkal tarkított másfél óra következett. A két tagozat megbeszéléséről szó sem lehetett. A parlamenti küldöttség tagjai jóformán szóhoz sem jutottak, a magyar tagozat képviselői pedig az előszobában és a folyosón rekedtek. Délután fél hat körül hagytuk el az intézetet. Jung János adjunktussal úgy jutottunk ki a főbejáraton, hogy az őrséget álló román diákok öklüket rázva kiáltoztak utánunk. A délelőtti tüntetésen olyan követelések is elhangzottak, hogy másnap reggelig minden magyar feliratot el kell tüntetni a városból! Ezért elindultak a Nemzeti Színház épülete felé. Valósággal ostrom alá vették Marosvásárhely főterét. Botokkal, fejszékkel verték le a még meglévő magyar feliratokat, bezúzták, darabokra törték a kirakatokat, hirdetményeket. A „népharag” lecsapott minden gyanútlan járókelőre: Vorbiţi româneşte, mâncaţi pâine românească (Beszéljetek románul, a románok kenyerét eszitek!) – kiáltásoktól visszhangzott az ország korábban talán legbékésebb főtere. A Színház téren máglyába hordták a magyar nyelvű falragaszok, hirdetőtáblák szövegeit. Égtek a színház hirdetőoszlopairól letépett fényképek is. A színház épületéből ki akarták kergetni a magyarokat. Néhány román színész próbálta menteni a válságos helyzetet, ahogy tudta. Ilyen „erőpróba” után érkezett a felbőszült nép a Bolyai térre. A pártok székházát ostromgyűrű vette körül. A rádióstúdió épületét is megrohamozta a tömeg. A román szerkesztők leleményességén múlott, hogy az éppen adásban lévő magyar kollegáiknak, meg a technikusoknak nem esett bántódásuk. Megígérték, hogy a rádióban többet nem hangzik el magyar szó. A fejszével, villával, vasdorongokkal felfegyverzett tömeg a pártok székháza előtt üdvrivalgás és diadalordítás kíséretében egyesült: „Murim, luptăm, Ardealul nu cedăm!” (Meghalunk, harcolunk, Erdélyt nem adjuk!) A környéken lévő minden magyar táblát, feliratot letéptek, szétzúztak, eltapostak. A leíró- és másolóirodák kétnyelvű feliratait sem kímélték: csörömpölve zuhant az üveg a járdára. Az egyik vasrudas észrevette, hogy a Bolyai utca végét jelző névtábla véletlenül ott maradt a ház falán. Gyorsan ott termettek, fejszével verték le a zománcozott táblát. A sors furcsa fintora, hogy a ház egy román család tulajdona volt. Megzavart lélekkel, kétségbeesetten nézte az a néhány magyar, hogy mit művel a felbőszült, félrevezetett tömeg. Gyorsan hazaszaladtam, felhívtam Sütő András lakását. Éva, Sütő András felesége akkor még úgy tudta, hogy férjét egy terepjáróval kimenekítették a székházból. Egy picit megnyugodtunk. Az újabb terepszemle azonban pontosan az ellenkezőjéről győzött meg. Emberi mivoltukból kivetkőzött férfiak, nők keringtek a székház körül. Millió darabba hullott szét a Teleki-Bolyai dokumentációs könyvtár, a galéria, a társadalomtudományi kutatóközpont névtáblája. A hajdani, Oroszlán névre hallgató vendéglő tőszomszédságában lévő másoló- és leíróiroda cégjelzése heteken át meggörbítve, szétverve szomorú mementóként figyelmeztette a járókelőket, hogy március 19-én a tüntetők a békés szóról feledkeztek meg leghamarább: Király Károly, Kincses Előd, Bolyai (?!) felakasztását követelték. A sürgősségi, baleseti osztályon készült tanúvallomások egyértelműen bizonyítják, elegendő volt egyetlen magyar szó, hogy elszabaduljon a pokol. Ioan Gheorghe petelei lakos, a gernyeszegi sertéshizlalda alkalmazottja egyenesen a munkából jött a tüntetésre. A Bolyai téren egyik magyar barátját vélte felismerni. Elkiáltotta magát: Karcsi! Erre mindenfelől záporoztak rá az ütések. Hiába kiáltotta, hogy ő román, félholtra verték. A kórházban készült videofelvételen is világosan látszik, hogy a szája széle, a szeme alja, az egész arca állandóan vérzik, vérrel kevert nyállal formálja a szavakat. A pártok székházát két óra körül vette körbe egy rendkívül gyér rendfenntartó kordon. Még egy sokadalom felügyeletére is kevés lett volna. A felbőszült tömeg behatolt a székházba. Papírok, könyvek, Petőfit ábrázoló jelvények, újságok repültek ki az ablakon. Utólag azt állították: azért rohamozták meg a székházat, mert ott – úgymond – magyar nemzetiszínű zászló lengett a fő „árbocon”, meg a bent rekedt RMDSZ-esek kövekkel, téglákkal, cserepekkel dobálóztak az épületből, miközben meg sem mertek mozdulni a padláson! Az árbocon pedig csak román nemzetiszínű zászló lengett, soha senkinek eszébe sem jutott mást kirakni. Este fél kilenc után rendkívül veszélyessé vált a helyzet: a kiszórt papírokat, nyomtatványokat, könyveket, újságokat meggyújtották, s az épület, a padlásfeljáró felgyújtásával fenyegetőzött a tömeg. Ekkor hívtam újra Sütő András lakását. Mikor elmondtam, hogy az épület felgyújtásával fenyegetőznek, Éva kiejtette kezéből a telefonkagylót. Még hallottam, hogy kétségbeesett zokogása visszhangzik a lakásban. Bénító csend, leírhatatlan fájdalom és kétségbeesés nehezedett a városra. Sütő András szemét, amely oly felszabadultan és diadallal ragyogott december 22-én, és az azt követő napokban, akkor érte a végzetes ütés. Juhász Ilona a Népújság másnap megjelenő számában (1990. március 20.) keserűen jegyezte meg: „Az a gyűlölet, ahogyan ütöttek, az már nem ember ember elleni harc volt. Talán még a zsidókkal sem voltak ilyen kegyetlenek.” Aznap este 30 személy nevét jegyezték be a sürgősségi klinikán. A legsúlyosabb sérülést Sütő András szenvedte: arckoponyaseb, súlyos szemsérülés, szem- és szem körüli masszív bevérzés, bordatörés, tüdősérülés, repedés a bal karon, többszörös külső sérülés az egész testen. Szemtanúk egybehangzó vallomása szerint a tüntető tömegből többen is felmásztak arra a katonai teherautóra, mely menekíteni lett volna hivatott a pártházból a magyarokat, letépték a ponyvát, majd botokkal, husángokkal ütötték-verték Sütő Andrást és társait. A tompa ütések hangja messzire hallatszott. A teherautó elindult, de a megvadult tömeg megállásra kényszerítette. Katonák húzták le a rakodótérből a felmászott botozókat... (folytatjuk) Tófalvi Zoltán Erdély.ma lapozás: 1-30 | 31-34
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
